Rigó Jancsi
Rigó János (Pákozd, 1858. - Amerika, 1927.), cigány prímás. Ötévesen már hegedűt vett a kezébe. A tanítótól lopott húrokat hozzá, amiért az esperes úr kérésére bocsánatot kért. E gesztusáért nála maradhattak a számára nagy kincsek. Ezután órák hosszat gyakorolt mindennap a szabadban: az erdő, a nádas világa hálás közönség volt. Egymásnak muzsikáltak.
10 éves korában a szüretet már apja bandájában muzsikálta végig. Előfordult, hogy ő volt a szólista. A falusiaknak tetszett a kis prímás. Az apja akarta tanítani, szerencsére az esperes úr nem engedte. Elvitte a fehérvári Magyar Király kávéházban muzsikáló Simplicius Barcza Józsihoz, akit III. Vilmos király Hollandiában érdemrenddel tüntetett ki. A már világhírű prímás tehetségesnek találta a 12 éves fiút, felvette a zenekarába, igaz, cimbalomhordozónak. A prímás tanította meg a lelkét adni a zenéhez. A zenekarral 15 éves korában Kaposvárig jutott. Örökölte vajda nagyapjától, zenész apjától az ősi virtust: nem alázkodik meg senki előtt. Barcza Józsi látta milyen nagy tehetséggel van megáldva, mégis csak kontrásként játszatta a zenekarban. A lánya és Rigó Jancsi között szerelem szövődött, ami szintén szította közöttük a tüzet. Az egyre élesedő harcban otthagyta a Koronát, elindult szerencsét próbálni: saját zenekart szervezni. Hamarosan feleségül vette a kaposvári prímás lányát: Mariskát. Nem lett teljes a kibékülés. Az idős prímás egyre nehezebben viselte veje népszerűségét. Alig 24 évesen Jancsi elindult újra szerencsét próbálni. Két hónappal azután, hogy elhagyták Kaposvárt, már Budapesten, az Andrássy úton, a Reutter kávéházban játszottak. Jancsi ekkor már a női szíveket hódította, különösen akkor, amikor szívhez szóló, andalító, érzelmes nótákat hegedült. Nagyon tehetségesen hegedült, cigányprímásként a legkiválóbb zenészekből összeválogatott zenekarával Európa számos nagyvárosában fellépett. Rigó Jancsi és zenekara 1896-ban egy párizsi étteremben, a Restaurant Payard-ban játszott, ahol jelen volt a belga Chimay herceg és fiatal felesége, egy amerikai milliomos lánya, Clara Ward, vagy Ward Klára. Az asszony beleszeretett a tüzes fekete szemű Jancsiba, elhagyta érte férjét. A szerelem kölcsönös volt, Jancsi elvált feleségétől, Barcza Mariskától. Ez annyira nagy port kavart, hogy több lap, köztük a Mikszáth Kálmán által szerkesztett Országos Hírlap is tudósított a válóperről. 1896 decemberében meglátogatta a szüleit, a pákozdi elöljáróság táncvigadalmat rendezett tiszteletére. A szerelem körülbelül tíz évig tartott, ezalatt elherdáltak több mint 8 millió dollárt. Ezután Ward Klára Nápolyban, a Vezúv lábánál faképnél hagyta Jancsit, és megszökött egy olasz pincérrel. Később feleségül ment egy jóképű olasz hotelportáshoz, örökségéből kitagadták, ezután fotómodellként tengette életét. Rigó Jancsi évekig bolyongott Európa nagyvárosaiban. 1910-ben volt felesége megpróbálta visszacsalogatni, de nem volt maradása Kaposváron, mert kiutálták. Szegényen, lezüllötten és elfeledetten halt meg Amerikában (más források szerint Fejér megyében), utoljára egy levitézlett színésznővel járta a lebujokat, és hegedűjén keserves magyar nótákat játszott. Emlékezete Jancsi egy pesti cukrászdában egy csokis, édesen krémes süteménnyel kedveskedett szerelmének. A cukrász, aki készítette a süteményt Rigó Jancsiról nevezte el. Számítása beigazolódott, a csokoládéval leöntött és kocka alakú, a barna szín három árnyalatában pompázó tejszínhabos Rigójancsi cukrászsütemény rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert. A cukrászat klasszikus készítménye lett Magyarország határain túl is, amely a XIX. századi asszonyszöktetési románcuknak állít emléket. A szerelmi történetből 1959-ben francia-magyar film készült Fekete szem éjszakája címmel. 2004-ben létrejött angol rockzenekar is Rigo Jancsi néven fut, holott egyik tagja sem magyar származású. Honlapjukon a leírás szerint azért választották névadójukként a cigányprímást, mert szerelmének története azt üzeni számukra: a zene mindent legyőz. 2004 óta szülővárosában, Pákozdon megrendezik a róla elnevezett fesztivált.
