Három hónapos aktatologatás, gondolkodás, feljelentés-kiegészítés után, végül mégis elrendelték a nyomozást az ORÖ ellen, amiért a szervezet saját képviselőknek menti ki vagyonát – tudta meg a RomNet.
A RomNet még május közepén írt arról az Országos Roma Önkormányzat képviselőinek nyilatkozatai alapján, hogy az 1,6 milliárd forintos fizetési kötelezettségük teljesítése előtt kimentené az összes ingó és ingatlan vagyonát az ORÖ, hogy különféle programokba álcázva felélje azt. A több mint másfél milliárdos adósság mellett az ORÖ-nek közel 500 millió forintos egyéb adóssága van, egy részük miatt büntetőeljárás is indult, de azok törlesztését sem teljesítette eddig. Az ORÖ mindezek tudatában és ismeretében a Híd a munka világába projekt keretében az Emmi vizsgálata szerint jelentősen túlárazva, a program szempontjából alkalmatlan ingatlanokat átadta a korábban Farkas Flórián által alapított és vezetett foglalkoztatási szövetkezetnek. Mindezek mellett az ORÖ 2,5 millió forintos „kölcsönt” is adott az idén januártól Berényi László ORÖ-s képviselő, egykori fideszes országgyűlési képviselő által vezetett szövetkezetnek. A roma önkormányzat a Mentorhálózatán keresztül mindemellett havi 450 ezer forintot fizet saját képviselőinek a 32 megyei iroda fenntartására, amelyekben látható és érdemi munkát nem végeznek, az alkalmazottak pedig havi 200-250 ezer forintos bért is kapnak. Irodafenntartást és megbízási szerződést viszont csak a Farkas Flóriánhoz közel állá képviselők, és a miniszterelnöki biztos által kijelölt új elnök, Balogh János emberei kaptak idén februártól, visszadátumozott szerződéssel, és ezeket az összeget az elmúlt 7 hónapban folyamatosa át is utalták. Az irodák bérleti díját túlnyomó többségében a képviselők saját bankszámlájára utalják, és a képviselők - beleértve a Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, Ibrányban élő Balogh János elnököt is - saját családtagjaikat alkalmazzák havi 200 ezer forintos fizetéssel. A RomNet birtokába került dokumentumok szerint van olyan képviselő, aki közel havi egymillió forintot kap az ORÖ-től megbízási díj és irodafenntartás címszó alatt.
(képünk illusztráció)
Cikkünk megjelenés után a be-, és feljelentéseiről ismertté vált Tényi István tartozás fedezetének elvonása bűntett gyanújával a Nemzeti Adó és Vámhivatalhoz, valamit a Fővárosi Főügyészséghez és a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz fordult. Az elmúlt három hónapban a bűnüldöző szervek egymás között tologatták az ügy aktáit, és a nyomozás áttételéről, valamint feljelentés-kiegészítésekről szóló határozatokkal húzták az időt.
A hétfőn birtokunkba került, 2016. augusztus 9-én kelt határozatokból megtudtuk, Tényi István feljelentése végül az adónyomozókhoz kerül, akik úgy határoztak, az LMP antikorrupciós szóvivője, azóta az ellenéki párt társelnökévé és országgyűlési képviselőjévé választott Hadházy Ákos által 2015. február 24-én költségvetési csalás gyanúja miatt tett büntetőfeljelentése kapcsán elrendelt nyomozáshoz csatolják az újabb ügy dokumentumait. A nyomozás a 60100-51/2015. bü. számon folytatódik tovább.
A NAV megítélése szerint a RomNet által közölt cikkek alapján az ORÖ nem fedezetelvonást, hanem költségvetési csalást követhetett el Balogh János elnöksége alatt. Ennek a bűncselekménynek a büntetési tétele viszont jóval magasabb.
A Btk. 405. § (1) kimondja: Aki írásbeli szerződés alapján fennálló követelés fedezetéül szolgáló vagyont részben vagy egészben elvonja, és ezzel a tartozás kiegyenlítését részben vagy egészben meghiúsítja, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott cselekményt a gazdasági tevékenységből származó tartozás fedezetéül szolgáló vagyonra követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy vagy azt meghaladó értékre követik el.
A költségvetési csalást a Btk. 396. § az alábbiakban rendeli büntetni: 4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
(5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
A NAV jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás gyanújával nyomoz már több mint másfél éve, ezek során többször is tartottak iratlefoglalást és házkutatást az ORÖ irodáiban, tanúkat hallgattak ki, de az ügynek még nincs gyanúsítottja. A nyomozás határidejét legutóbb októberig hosszabbította meg a nyomozóhatóság.
Hidvégi-B. Attila
Kapcsolódó cikkek:
/hirek/2016/05/22/fedezetelvonasra_keszul_az_oro
/hirek/2016/05/26/fedezetelvonas_miatt_feljelentette_az_oro-t_tenyi_istvan
/hirek/2016/05/25/mindent_megszavaztak_kisvardan_az_oro_kepviseloi
/hirek/2016/05/24/nyomoz_az_adohatosag_az_oro_allami_tamogatasanak_kiszervezese_miatt
/hirek/2015/10/04/tobb_szaz_millios_gyanus_szerzodeseket_foglaltak__le_az_adonyomozok_az_oro-ben
