Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hamis tanúzásért a PKKB a hat halálos áldozatot követelt gyilkosságsorozat első fokú büntetőeljárásában tanúként szereplő Fehérné Nyalka Évát.
A Nyafiként is ismert nő ellen, aki mind a négy jogerősen elítélt elkövető munkáltatója, és az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád szeretője volt, még 2014. április 18-án, büntetőügyben tett hamis tanúzás miatt tett feljelentés Miszori László, a sorozatgyilkossági ügyben első fokon eljáró bíró tanács elnöke. Fehérné Nyalka Éva a tárgyalás során maga is elismerte, hogy az elsőfokú bíróság tárgyaláson több mint 30 alkalommal tett tanúvallomása során több allakommal is hamis tanúvallomást tett, de állítása szerint ezt csak azért tette, hogy saját magát és gyermekét védje.
(Fehérné Nyalka Éva a pénteki bírósági tárgyaláson)
A pénteken tartott tárgyaláson az ügyész a perbeszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a vádlott tiltott kapcsolatot tartott fenn az előzetes letartóztatásan lévő Kiss Árpád vádlottal, akivel nem csak telefonon beszélt, hanem csomagot, pénzt küldött számára, és levelet küldtek egymásnak. Az ügyész szerint a bizonyítékok egyértelműen cáfolják, hogy nem lehetett szó fenyegetettségről, mert a levelek tartalma egy bensőséges kapcsolatot bizonyítottak. Az ügyész azt is bizonyítottnak látta, hogy Fehérné Nyalka Éva maga kezdeményezte a kapcsolatfelvételt Kiss Árpáddal, akinek korábban a szeretője volt, és ennek érdekében vásárolt két telefonkészüléke és két SIM-kártyát, amin a kapcsolatot tartották, és a csomagokat is az előzetes letartóztatásban lévő férfi édesanyja nevében küldte be a fegyintézetbe. Az ügyész megemlítette, hogy Fehérné Nyalka Éva, akit a nyomozás során 16 alkalommal hallgatott ki tanúként a Nemzet Nyomozó Iroda, elismerte, hogy tudott az általa működtetett Perényi 1 nevű debreceni szórakozóhelyen rejtegetett fegyverekről, mert az Kiss Árpád maga mutatta meg neki.
Az ügyész perbeszédének végén az alapügyben kimondott jogerős döntést idézve úgy fogalmazott: olyan ember, aki elvetemült, a társadalomra rendkívül veszélyes embert véd hamis tanúvallomással, az az ugyanolyan veszélyes a társadalomra. Mindezekért, tekintettel a törvényi tényállásra, az ügyész letöltendő börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottra, azt indítványozva, hogy a végrehajtást ne függessze fel, mert olyan súlyú a vádlott által elkövetett cselekmény, amely nem indokolható a feltételes szabadlábon hagyással.
Fehérné Nyalka Éva védőügyvédje a vádlott felmentését kérte, azzal indokolva, hogy a hamis tanúvallomást kényszerfenyegetettség alatt tette.
A hamis tanúzással vádolt Fehérné Nyalka Éva az utolsó szó jogán azt mondta: „én egy érző, élő ember vagyok, az élet a legfontosabb és legszentebb dolog a számomra”. Állítása szerint az anyai ösztönét használta a hamis tanúvallomásával azért, hogy a tanúvédelmi program során külföldre vitt fiát védje.
„Tudatosan hazudtam, és bíztam abban, hogy a bíró észreveszi” – mondta Fehérné Nyalka Éva a tárgyaláson, úgy fogalmazva, megérti, hogy Miszori László feljelentette, „hiszen ez a munkája”.
Arról is beszélt, hogy már eleve „ előítélettel” került a bíróság és az áldozatok hozzátartozói, sértettjei elé, mint szerető, és ő mindezt megérti. Állítása szerint elhagyta a városát, Debrecent, de szeretne „emelt fővel visszatérni”, de bármi is lesz az ítélet, a családja, a barátai, aki a mi napig mellette állnak, és a munkahelye, ahová a mai napig visszavárják, tudják, hogy ki, és milyen ember vagyok.
Az utolsó szó jogán mondott „vallomását Fehérné Nyalka Éva saját versének elmondásával zárta, majd miután befejezte, meghajolt.
A hatályos törvények szerint: az a tanú, aki a bíróság, vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely miatt életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. A Budapesti Nyomozó Ügyészség 2015. április 23-án hallgatta ki gyanúsítottként életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményre elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt Fehérné Nyalka Évát, és Budapesti Nyomozó Ügyészség 2016 novemberében nyújtotta be a vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságra.
Dr. Gyovai Mihály bíró egy órányi tanácskozás után kihirdette ítéletét, amely szerint Fehérné Nyalka Évát a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerint hamis tanúzás bűntettében bűnös, ezért őt két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, de a végrehajtást 3 év próbaidőre felfüggesztette.
A bírói tanács vezetője indoklásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatósági kihallgatásokkor minden alkalommal figyelmeztetik az eljárás alá vontakat, hogy a hamis tanúvallomást a törvény bünteti, és ennek következménye kell, hogy legyen minden esetben. Ebben az ügyben a bíró az által kiszabott ítéletet súlyosnak értékelte. Indoklása szerint a bíróság nem talált arra alapot, vagy indokot, hogy felmentse a hamis tanúzás alól a vádlottat.
Az ítélet nem jogerős. A szóbeli indoklás után az ügyész bejelentette, hogy súlyosításért fellebbez a döntés ellen, mert a vádlott megbánást nem tanúsított, és a törvény letöltendő börtön kiszabását rendeli. A vádlott és védője pedig felmentésért szintén fellembbezést nyújtott be. Így a tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken folytatódhat.
Hidvégi-B. Attila
HÁTTÉR-ELÕZMÉNYEK
A romák elleni sorozatgyilkosság büntetőperében Miszori László 2013 augusztusában hirdetett első fokú ítéletet. Az azóta eltelt négy évben a most 56 éves Fehérné Nyalka Éva szemmel láthatóan megváltozott. A korábban vörösre festett haját ismét kiszőkítette, és jelentősen lefogyott. Elmondása szerint a büntetőper miatt elveszített állását, munkanélküli lett, és jelenleg alkalmi munkákból él, és így havonta 30-80 ezer forint közötti összeget keres. Az első fokú bírósági perben mutatott magatartása viszont lényegében semmit nem változott. A hangulatingadozást jól mutatta, hogy a néha magában nevetett, mosolygott, majd sírásba tört ki.
A Dr. Gyovai Mihály bíró által vezetett bírói tanács előtt F.-né Ny. Éva védője, Koppány Tamás bejelentette, hogy visszavonják arra vonatkozó indítványukat, hogy a hamis tanúzás miatt indított büntetőperről zárják ki a nyilvánosságot. A vádlott nem járult hozzá, hogy a teremben jelenlévő újságírók róla felismerhető fotót, vagy hang-, és videofelvételt készítsenek.
A tárgyalás kevéssel 13 óra után a nyilatkozattétel és az iratok ellenőrzése után a vádirat ismertetésével meg is kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az ügyész a több oldalas vádiratban felsorolta, hogy F.-né Ny. Éva romák elleni sorozatgyilkossági ügy elsőfokú tárgyalásán milyen esetekben tett hamis tanúvallomást, és hogy a nő meg nem engedett kapcsolatot tartott az elsőrendű vádlottal a büntetőeljárás alatt.
Fehérné Nyalka Éva, akit csak Nyafiként emlegettek ismerősei és maguk a vádlottak is, mind a négy vádlott munkaadója volt az azóta már megszűnt debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen. Az asszony, aki szerelmi viszonyban is állt az elsőrendű vádlottal, Kiss Árpáddal, a hat halálos áldozatot követelt romák elleni támadássorozat elsőfokú büntetőperén többször is ellentmondásba keveredett tanúvallomásaiban. Az össze-vissza hazudó nőt Miszori László bíró többször is figyelmeztette a hamis tanúzás következményeire, ennek ellenére például alibit igazolt a vádlottaknak a tiszalöki gyilkosság idejére. Fehérné Nyalka Éva bár furcsa szerepet játszott a gyilkosságsorozat ügyében, végül csak tanúként szerepelt a büntetőeljárásban.
(Szembesítés az elsőfokú tárgyaláson: Fehérné Nyalka Éva és Kiss Árpád)
Fehérné Nyalka Éva még a nyomozati szakaszban, a kihallgatásai során, mind a 16 alkalommal részletesen beszélt a tiszalöki gyilkosság éjjelén történtekről, arról, hogy miért és hogyan nyújtott segítséget a testvérpárnak, amikor autójuk elakadt a sárban a menekülő útvonalon. Az ügyész felidézte, hogy az előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt indult, „roma gyilkosságsorozat” néven közismertté vált bűnügyben a vádlott annak ellenére tett több alkalommal is hamis tanúvallomást tett, hogy annak törvényi következményeire a bíró több alkalommal is nyomatékosan figyelmeztette.
A vádirat ismertetése után F.-né Ny. Éva nem kívánt személyesen nyilatkozni, vallomást tenni, csak az általa előzetesen leírt, és a bíróságnak benyújtott írásbeli vallomását tartotta fenn, amelyet a tárgyalást vezető bíró olvasott fel. A kissé zavaros írásbeli vallomásának lényege az volt, hogy elismeri bűnösségét, de arra hivatkozott, hogy az alapügyben tett vallomásait „kényszer és fenyegetés hatására” tette, mert féltette gyermeke és a saját életét. Az írásbeli vallomás felolvasása után a vádlott úgy nyilatkozott, kérdésekre nem kíván válaszolni, a vallomásához bármit hozzáfűzni, vagy azt kiegészíteni.
A vallomás
Nyafi a kissé zavaros írásbeli vallomásában többségében a büntetőper során és az azt követő időkre vonatkozó érzelmeiről és gondolatairól írt. A hamis tanúzással vádlott asszony szerint Kiss Árpád azokat a bírósági tárgyalásokat, ahol tanúként kihallgatták, egyfajta „randiként” élte meg, és a bűnbanda vezetőjének tekintetét minden egyes tárgyalási napon „a nyakán és a tarkóján” érezte. Felidézte, volt olyan tárgyalási nap is, amikor 50 centiméteres közelségbe került volt szeretőjéhez. F.-né Ny. Évát az első fokú tárgyaláson 21 alkalommal hallhatta meg a bíróság, és ezeken a tárgyalási napokon a vádlottak is jelen voltak. Úgy fogalmazott, hogy az egyik tárgyaláskor kimerültsége és zavartsága miatt Kiss Árpád mellé ült le, de pár perc múlva „észbe kapott”, és inkább át ült az ügyész mellé, mert rádöbbent, hogy Õ nem a vádlott, vagyis az egykori szeretője, hanem az „ügyészség oldalához” tartozik. A hamis tanúzással vádolt nő vízióka látásáról beszélt, és „lovassereghez” hasonlította az ügyészséget és a bíróságot, akik „vívták a csatát”. Azt is sérelmezte, hogy a per során nem csak a közvélemény, hanem a sajtó is „közellenségnek” tekintette, minden mozdulatát, szavát figyelték, kihallgatták beszélgetéseit a per szüneteiben.
A vádlott írásbeli tanúvallomásában elismerte, hogy a hat halálos áldozattal járt támadássorozat bűnbandájának vezetője, Kiss Árpád számára „gazdag csomagokat” jutatott be a fegyintézetbe, ahol szeretője éppen az előzetes letartóztatását töltötte. Azt is elismerte, hogy három éven keresztül folytatott tiltott kapcsolattartást telefonon keresztül Kiss Árpáddal, és ez idő alatt több mint 100 levelet írtak, illetve küldtek egymásnak. Az ügyészség szerint a telefonos kapcsolattartást úgy valósította meg Nyafi, hogy Kiss Árpád édesanyja volt a kapcsolattartó, de a megadott telefonszámot és készüléket Õ maga használta a hozzátartozó helyett. Az ügyészség szerint a vádlott és a tanú közötti levelezések egy bensőséges kapcsolatról, nem pedig fenyegetésekről, vagy kényszerítésekről szóltak, és a nő a csomagokat is önszántából küldte Kiss Árpádnak. Az ügyészség több mint 60 levelet foglalat le, de Nyafi azt állította, több int 100 levelet kapott, és azok jó részét elolvasása után azonnal megsemmisítette, mert félt, hogy bajba kerül.
Írásban arról is vallott, hogy úgy vélte, mind a telefonbeszélgetéseket, mind pedig a levelezéseket a Nemzeti Nyomozó Iroda ellenőrzi, lehallgatja, és azokat megőrzi, majd az eljárás során felhasználja, így a hatóságoknak tudomása volt arról, hogy folyamatos pressziónak volt kitéve Kiss Árpád részéről, és a hatóságok majd megvédik őt. Az ügyészség ezzel szemben azt állította, hogy nem lehetett tudomása lehallgatásokról, mert a beszélgetéseket tudatos szándékkal nem a saját telefonszámáról bonyolította.
A vádlott állítása szerint Kiss Árpád nem csak levélben, hanem telefonbeszélgetéseik során is utasításokat adott számára, hogy a vallomásait miként módosítsa. Nyafi a saját büntetőperén a bíróság előtt írásban, majd szóban is azt állította, hogy Kiss Árpád első kirendelt védőügyvédén keresztül írásban kis rövid üzeneteket, leveleket kapott egykori szeretőjétől, amiket maga az ügyvéd közvetített közöttük. Azt is állította, hogy Kiss Árpád későbbi védőügyvédje, Bérdi Zsolt több mint 50 alkalommal hívta fel őt telefonon azzal, hogy miként módosítsa vallomásait, hogy az Kiss Árpád érdekét szolgálja.
(Kiss Árpád szeretője, a hamis tanúzásért elítélt Fehérné Nyalka Éva, Nyafi)
A RomNet telefonon megkereste Bérdi Zsolt ügyvédet, aki ugyan elismerte, hogy telefonon többször is beszélt Nyalka Évával, de azt határozottan cáfolta, hogy a tanúvallomásában akarta volna befolyásolni, vagy üzeneteket közvetített volna a vádlott és a tanú között. Megjegyezte, maga a tanú kezdeményezett telefonhívásokat többször, de ez nem volt 50 eset, mindössze annak töredéke. Azt is elmondta, hogy az asszony azzal kereste meg őt, hogy majd az ügyvédi munkadíját ő maga fizeti ki Kiss Árpád helyett, segítve ezzel is egykori szeretőjét, de erre nem került sor. Bérdi Zsolt az első és másodfokú büntetőperben is többször szóvá tette, hogy a bíróság ne tekintse hitelt érdemlőnek Fehérné Nyalka Éva tanúvallomását, mert a nyomozati szakaszban és a bírósági tárgyalásokon egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tett, és több vallomását visszavonta, illetve gyógyszeres befolyásoltság alatt, és nem szabályszerű körülmények között hallgatták ki.
Nyafi írásbeli tanúvallomásában azt is állította, szeretője, Kiss Árpád arra is rá akarta venni, hogy testvéréhez, a bűnbanda másodrendű vádlottjához, Kiss Istvánhoz menjen feleségül, így a bírósági tárgyaláson majd nem kell tanúvallomást tennie. Állítása szerint ezt azzal hárította el, hogy akkor majd nem neki, hanem a „férjének” fogja küldeni a csomagokat a börtönbe.
Vallomásában arra is kitért, hogy az elkövetők elfogás után őt és gyermekét egy tanúvédelmi programba vonták be, mert félt, hogy olyan személyek lehetnek még szabadlábon, akiknek köze van a gyilkosságsorozathoz, és nem kerültek a hatóságok látókörébe, de rajta és gyermekén bosszút állhatnak a vallomástétele miatt. Megjegyezte, bár Õ maga kérte, hogy a tanúvédelmi programból őt vonják ki, de kifejezett kérése volt, hogy gyermekére terjesszék ki, és ez alapján helyezzék biztonságba. Az erre vonatkozó kissé zavaros vallomásából azt tűnt ki, hogy a ma már felnőt korú fia a tanúvédelmi programnak köszönhetően él jelenleg Dániában. Az ügyészség ezzel szemben egy kézzel írt dokumentumot mutatott be a bíróságnak, melyben az állt, Nyalka Éva arról nyilatkozott nem tart igényt a tanúvédelmi programban való részvételére, mert nincs félnivalója, semmilyen veszély nem fenyegeti. A nyilatkozatot megtekintve azt állította, a dokumentumon nem az ő aláírása szerepel.
F.-né Ny. Éva azt is állította, Kiss Árpád a fegyintézetből egy alkalommal telefonon azzal hívta fel, hogy majd egy férfi telefonon fogja keresni, azt kérdezi, „Árpi jól van?”, és erre válaszolja azt, hogy „igen, jól van”. Nyafi azt állította, egy külföldi telefonszámról valóban fel is hívták, és ő át is adta az üzenetet, majd a hívás később, egy másik alkalommal megismétlődött. Azt állította, azt, hogy ki hívta, és milyen telefonszámról, a mai napig sem tudja.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy mind a mai napig nem találták meg azt, vagy azokat a személyeket, akik finanszírozhatták a bűncselekménysorozatot, vagy közreműködhetek benne, és a nyomozás során a besenyszögi fegyverrablás negyedik elkövetőjét sem sikerült felderíteni, így az a személy, vagy személyek bárikor veszélyt jelentetnének számára.
Az elsőfokú tárgyalás során a RomNet is többször beszámolt arról, hogy a büntetőügy „koronatanújának” nevezet nő többször belezavarodott vallomásába, mert mást mondott a nyomozóknak, s mást a tárgyaláson. A bíró többször figyelmeztette a hamis tanúzásra, majd, amikor azt mondta, ezért akár 5 évet is kaphat, az asszony rosszul lett, sírógörcsöt kapott. Azzal magyarázta az eltérést, hogy nagyon fél, sőt most is retteg, hogy akik még kint vannak, bármikor az életére törhetnek.
A ködös alibi
A hamis tanúzással vádolt asszony a bíróság kérdéseire nem kívánt válaszolni, ezért a bíró a nyomozás és az első fokú bírósági tárgyaláson tett vallomásai szó szerinti leiratának ismertetésével folytatta a tárgyalást. Felidézésre került a bűnbanda debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen, 2009. augusztus 21-én történt elfogása utáni tanúkihallgatás, amikor Nyafi szeretőjének, Kiss Árpádnak a magatartásváltozásáról, a tiszalöki bűncselekményt követő segítségnyújtásról, valamint a szórakozóhelyen elrejtett fegyverekről kérdezik.
A hamis tanúzás miatti büntetőperében Nyafi lehajtott fejjel, és csukott szemmel, többször elmosolyodva, magában nevetve hallgatta korábbi tanúvallomásainak felolvasását. Amikor Kiss Árpáddal való érzelmi kapcsolatára vonatkozó vallomásrészeit olvasta a bíró, a vádlott többször mélyet sóhajtott, majd amikor a „szeretkezés” szó elhangzott, elérzékenyült és sírásba kezdett. A bír meg is kérdezte, tud-e a vádlott figyelni, kívánja-e, hogy tartsanak szünetet, de Nyafi azt mondta, folytassák a tárgyalást. Kiss Árpád szeretője az első fokú tárgyaláson is többször kapott sírógörcsöt, ezért a bíró szünetet rendelt el.
Az okiratok szerint Fehérné Nyalka Éva még a nyomozati szakaszban, a kihallgatása során mind a 16 alkalommal részletesen beszélt a tiszalöki gyilkosság éjjelén történtekről, arról, hogy miért és hogyan nyújtott segítséget a testvérpárnak, amikor autójuk elakadt a sárban a menekülő útvonalon. A vádirat szerint az első-, a másod- és a negyedrendű vádlott gépkocsija a tiszalöki gyilkosság után a Keleti-főcsatorna melletti földúton akadt el a sárban, ezért megkérték munkáltatójukat, hogy mentse ki őket. Az nő a saját autóján visszavitte a testvérpárt Debrecenbe a Perényi 1-be, ott a vádlottak elrejtették a támadáskor használt fegyvereket, ezután visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták és lemosatták a járművet. Nyafi tanúvallomása során a segítségnyújtást elismerte, de állítása szerint fegyvereket nem látott, és nem volt róla tudomása, munkatársai mit követtek el, azt hitte, horgászni voltak.
Kiss Árpád elsőrendű vádlott szeretője még az elsőfokú tárgyaláson a bírósági tanúkihallgatása során azt állította, 2009. április 22-én szerdán - amikor a vádirat szerint Kiss Árpád egyetlen lövéssel meggyilkolta az éjjeli műszakba induló Kóka Jenőt Tiszalökön, és a támadásnál jelen volt testvére, Kiss István is – este 20 óráig dolgoztak a férfiak, ugyanis egy előre meghirdetett zenei programot akartak tartani, de az elmaradt, és másnap is dolgoztak. A vádirat szerint viszont este nyolc órakor a Kiss testvérek Csontos Istvánnal együtt útban voltak Tiszalök felé, a halálos lövést 22 óra előtt adták le, s a klub aznap este zárva volt. Csontost 23 óra után Polgáron egy rendőr járőr igazoltatta. Az ügyészség álláspontját az elsőfokú bíróság is bizonyítottnak találta, és az ítélet indoklásában is szerepel.
Az azóta már jogerősen elítélt elkövetők munkaadója a büntetőeljárásban azt is állította, nem volt tudomása arról, hogy Debrecen Dombostanya, Árok utca 14. alatti hétvégi telken - amely Fehérné Nyalka Éva tulajdona volt - a padló alá rejtve találták meg azt a két, átalakított duplacsövű sörétes vadászpuskát, amelyet a vád szerint másik öt fegyverrel együtt egy besenyszögi vadásztól raboltak el 2008. március 7-én. Az első-, másod-, és harmadfokú bíróság a vádiratban foglaltakat bizonyítottnak találta, hogy a besenyszögi vadásztól elrabolt fegyverekkel támadtak a romákra összesen kilenc településen. Állítása szerint arról sem volt tudomása, hogy a négy elítélt - akiknek a munkaadója volt a Perényi 1 nevű szórakozóhelyen, és amelynek üzemeltetője volt, és a négy férfi is ott dolgozott – a szórakozóhelyen egy fal mögött rejtegették a gyilkosságsorozathoz használt fegyvereket, amelyeket a rendőrök elfogásukkor meg is találtak.
A nyomozás során tett tanúvallomása, és az első fokú eljárásban is megismert iratok szerint viszont arról beszélt, hogy Kiss Árpád megmutatta neki a fegyvereket, de nem kérdezte meg tőle, hogy az honnan van, és mi célt szolgálnak. A nyomozati szakban azt is állította, hogy a tiszalöki gyilkosság idején a Perényi 1-ben semmilyen rendezvényt nem tartottak, a szórakozóhely zárva volt. Azt is állította, hogy az elakadt autó kimentése előtt, amikor a bűnbanda tagjaival elment a Perényi 1-be, Kiss Árpádék lemosták a cipőjükről a sarat és átöltöztek. Később ezeket visszavonta, és azt is állította, a gyilkosság estéjén a vádlottak dolgoztak.
A nyomozati szakban, 2009. augusztus 25-én és szeptember 3-án tett tanúvallomásában azt mondta, közvetlenül a kislétai gyilkosság után, másnap reggel, amikor meghallotta a bűncselekményről szóló híreket, az interneten utánanézett, és látva a sorozatgyilkosságról szóló beszámolókat, számára bizonyossá vált, hogy a szeretője és a munkatársai lehetnek az elkövetők, mert „ekkor állt össze számára a kép”. Korábban még azt hitte, hogy a Perényi 1 egy titkos katonai szervezet találkozóhelye lehet, amely „erősebb és keményebb” csapat lehet a Magyar Gárdánál, de a tiszalöki eset után történt agresszivitások, a megjegyzések, az őt ért sorozatos fenyegetések, valamint az augusztus 3-ára virradóra történ eset után már tudta, kikkel áll szemben, de nem mert szólni. Féltette saját maga és gyermeke életét. Más tanúvallomásai során viszont arról beszélt, hogy a tiszalöki eset után nem nézett tévét, nem olvasott híreket, nehogy abból tudjon meg „valamit”. Azt is állította, a Perényi 1-ben nem lehettek elrejtve a fegyverek, mert az ingatlant augusztusban felújították.
A hamis tanúzással vádolt Nyafi védőügyvédje a bíróságnak azt kérrte, hogy a tanúvédelemről szóló dokumentumokat az ügyészség terjessze be, hogy azt a védelem is megismerhesse, valami t azt is indítványozta, hogy a gyilkosságsorozat büntetőperéről dokumentumfilmet készítő Hajdú Esztert, és a felvételek jogdíját birtokló portugál cégtől kérjék be F.-né Ny. Éva tanúvallomásait, hogy azt a bíróság a tárgyalás során megtekinthesse. Dr. Gyova Mihály bíró az indítványt elutasította, azzal, hogy a 21-31 napon át tartó vallomástétel megtekintését indokolatlannak tartja, ugyanis a hamis tanúzás miatti büntetőper nem az alapügyet érinti, a jelen eljárásnak más a tárgya, és az alapügy már minden létező fórumon jogerőssé vált. A bíró felhívta a figyelmet arra, hogy a tanúkihallgatási jegyzőkönyvek okiratoknak minősülnek, és ezek a bizonyítékok mind a vádhatóság, mind pedig a védelem számára.
ú
A támadássorozat és az érte járó büntetés
A 2008-2009 között katonai pontossággal megtervezett és végrehajtott romák elleni támadássorozatnak hat halálos áldozata, és öt súlyos sérültje volt. A besenyszögi vadásztól 2008. márciusában elrabolt egyik fegyverrel 2009 júniusában a debreceni menekülttáborra adtak le lövéseket. A romákat célba vevő támadások közül az első a galgagyörki volt 2008. július 20-án. Ezt követte Piricse, Nyíradony-Tamásipuszta, Tarnabod, majd Nagycsécs, ahol az első gyilkosságot elkövették. Itt 2008. november 3-án Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön lőtték agyon a 28 éves Csorba Róbertet és kisfiát. Tiszalökön 2009. április 22-én lelőtték az 54 éves Kóka Jenőt. Az utolsó támadás 2009. augusztus 3-ra virradóra történt Kislétán. Ekkor gyilkolták meg az ágyában alvó, 43 éves Balogh Máriát, 13 éves kislányának pedig maradandó sérüléseket okoztak.
A romák elleni sorozatgyilkosság büntetőügye 2011. március 25-én kezdődött az akkor még Pest Megyei Bíróságon. A Thököly úti épületben, a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án hirdetett elsőfokú ítéletet. Miszori László vezette bírói tanács tényleges életfogytiglanra ítélte az első-, másod- és harmadrendű vádlottat előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntette miatt. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt bűnösségét emellett kétrendbeli fegyveres, csoportos rablásban, lőfegyverrel és haditechnikai eszközökkel való visszaélésben is kimondta. Negyedik társukra, Csontos Istvánra, aki bűnsegédi minősítésben sofőrként segédkezett a három vádlottnak a tiszalöki és a kislétai gyilkosságok idején, 13 év fegyházbüntetést szabott, azzal, hogy a feltételesen bocsájtható szabadlábra, vagyis a teljes büntetést ki kell töltenie.
Mind a négy vádlott fellebbezett az ítélet ellen, így a per másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott. A vádlottak az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezést és teljesen új eljárást akartak kiharcolni, de a bírónő 20015. május 8-án kihirdetett ítéletében helybenhagyta az elsőfokú döntést. Csontos István negyedrendű vádlott ítéletét az ügyészi indítványra az Ítélőtábla nem súlyosította, így büntetése jogerőre emelkedett.
Az ítélet másodfokon azért nem lett jogerős mind az első-, a másod-, és a harmadrendű vádlottakkal szemben, mert a testvérpárt és harmadrendű vádlott társukat, Pető Zsoltot az Ítélőtábla a besenyszögi fegyverrabláshoz kapcsolódó cselekményben egy újabb minősítéssel, személyi szabadság korlátozásában is bűnösnek mondta ki, ezért annak fellebbezési lehetőségével megnyílt az út a harmadfokra.
A 2015. január 12-én kihirdetett jogerős büntetés kiszabását a Kúria tanácselnöke, Mészár Róza bíró azzal indokolta, hogy a bűncselekmények tárgyi súlya, illetve az elkövetők elvetemültsége, társadalomra veszélyessége miatt szóba se kerülhetett más, mint amit az eddigi bíróságok kiszabtak, így azt a Kúria nem is tehet mást, csak helybenhagyhatja a mellékbüntetések kiszabásával együtt. Leszögezte a bíró azt is: csak a véletlenen múlt, hogy a támadások során nem halt meg több ember, köztük gyerekek is áldozatokká válhattak volna.
A Kúria jogerős döntésével a hat éven át tartó büntetőper így 2015. január 12-én lezárult, és Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt fegyházbüntetése is jogerőssé vált. Feltételes szabadlábra helyezésükről a hatályos törvények szerint leghamarabb 40 év elteltével dönthetnek. Negyedik társuk, Csontos István 13 éves fegyházbüntetéséből 2022. augusztusában szabadulhat.
Hidvégi-B. Attila
