Több mint öt év után zárult le az az eljárás Kanadában, amelyben az egykori SZDSZ-es, EP-képviselő, Mohácsi Viktória politikai menedékjogért folyamodott, de kérelmét elutasították.
Több mint öt év után zárult le az az eljárás Kanadában, amelyben az egykori SZDSZ-es Mohácsi Viktória politikai menedékjogért folyamodott – tudta meg a Magyar Nemzet. A volt európai parlamenti képviselő kérelmét elutasították. Erről maga a jogvédő nyilatkozott lapunknak, akit a napokban értünk utol Kanadában. Válaszában azt írta, meglepte az észak-amerikai ország hatósága által decemberben meghozott döntés, és április 10-én le is zajlott az első, hazatelepítéssel kapcsolatos meghallgatás. Kérdésünkre, hogy mit tervez a menedékjogi kérelem elutasítása után, esetleg Magyarországon folytatja-e a politikai vagy jogvédői tevékenységét, röviden annyit válaszolt: „Nem tudom!”
Mindennek az az előzménye, hogy korábban az oktatási tárca (roma és hátrányos helyzetű gyermekek integrációjáért felelős) miniszteri biztosa, majd az SZDSZ színeiben az Európai Parlament képviselője 2011 végén hagyta el Magyarországot, és a kanadai Torontóban kért politikai menedékjogot. A távozás pontos okával kapcsolatban egy ideig csak találgatások láttak napvilágot. Mohácsi 2012 végén a CBC kanadai közszolgálati televízióban szólalt meg először, és meglepő magyarázatot adott döntésére. Azt állította, azért kért menedékjogot Kanadában, mert Magyarországon életveszélyes fenyegetéseket kapott, miután kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy lassan halad a 2008-ban és 2009-ben elkövetett romagyilkosságok felderítése.
A műsor narrátora hozzátette, hogy a jogvédő lépésében ennél is súlyosabb szerepet játszott, hogy Mohácsi szerint a Gyurcsány-kormány úgy döntött, eltitkolja a gyilkosságokkal kapcsolatos információkat, és 80 évre titkosítja. Ugyanis „egyesek szerint összefüggésbe hozhatnak néhány állami tisztségviselőt a gyilkosokkal”. A néhány perces blokkban az erősen felindult Mohácsi hozzátette, tizenöt év börtönt kockáztatna, ha ezekről az ügyekről beszélne, és attól tart, hogy a magyar titkosszolgálat „hosszú keze” Kanadában is utánanyúlhat. A műsor itthon jelentős felháborodást keltett szocialista körökben, és többen határozottan tagadták Mohácsi állításait.
Nem sokkal a dokumentumfilm bemutatását követően egyébként a korábbi, Stephen Harper vezette konzervatív kanadai kormány Magyarországot (több más ország mellett) biztonságos demokráciaként ismerte el. Ennek következtében a magyar menedékjogi kérelmeket a korábbinál jóval rövidebb idő alatt bírálták el, ezzel egyidejűleg jelentősen csökkentették az elbírálásra váróknak járó állami támogatás összegét. A lépés hatására a Magyarországról érkező menedékkérők száma – amely azt megelőzően vezette az országok rangsorát – drasztikusan lecsökkent. A 2015-ös kanadai választások után – amelynek során a konzervatív Harper-kormány helyett a bevándorlási politika terén is jóval kevésbé szigorú, a liberális Justin Trudeau vezette kormány került hatalomra – azonban ismét egyre több menedékkérő érkezik. Az elmúlt időben nemcsak a magyarok által beadott kérelmek száma nőtt, hanem az elfogadott kérelmek aránya is (tavaly ez már meghaladta a 60 százalékot).
A növekvő trendet Mohácsi Viktória is megerősítette lapunknak. Arról is beszélt, hogy sok olyan család tér vissza Kanadába, akik korábban már nyújtottak be menedékjogi kérelmet, ám a Harper-kormány emigrációs kuratóriuma álmenedékkérőknek minősítette őket. Többek közt ez volt a helyzet azzal a roma családdal is, amelynek tagjai több mint két éven át egy torontói templom alagsorában húzták meg magukat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.04.25.
