2024 November 23., Saturday/Kelemen, Klementina napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

Horváth Aladár visszatért
2012. 01. 24. 00:00

Ismét mozgalmat szervez Horváth Aladár. A jogvédő szerint mintegy 300 ezer roma a haláltusáját vívja, és legalább kétszer ennyi nem cigány ember is hasonló sorban él Magyarországon.

Horváth Aladár visszatért, és nemcsak fizikai valójában (vendégkutatóként fél évet töltött az Egyesült Államokban), hanem átvitt értelemben is – a magyar közéletbe.


Korábban megszüntette a Roma Polgárjogi Alapítványt, amelynek alapítója és sok éven át vezetője volt, miután pedig a 2010-es parlamenti választásokon „megrázó vereséget” szenvedett az edelényi körzetben, bejelentette visszavonulását.


Még tavaly decemberben is meglehetősen szkeptikusan beszélt arról, milyen kilátásai vannak a civil érdekérvényesítésnek Magyarországon. Az emberi jogok világnapja alkalmából tartott torontói előadásában kijelentette: „a polgárjogi mozgalom ellen, amely erőszakmentes módszerekkel igyekszik változtatni a káros, kirekesztő folyamatokon, negatív kampány folyik, nincsenek befolyásos szövetségesei a politikai és gazdasági elitben, így gyakorlatilag kifogyott az eszközökből”.

Most viszont újra ringbe száll. Elnökletével megalakult a Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért egyesület. „Nincs más választás, mint újra elkezdeni az önszerveződést” – indokolta kérdésünkre Horváth Aladár, miért folytatja mégis.

A polgárjogi mozgalom sajtórendezvényén Szőke Sándor alelnök kifejtette, hogy Magyarországon a hatalom kimondatlanul is szükségállapotot hirdetett ki, miközben a kommunizmus történetéből ismert permanens forradalom zajlik. „Nem tudhatjuk, mi következik, de kötelességünk felkészülni a legrosszabbra” – hangsúlyozta.

Az alelnök javasolta, hogy a demokratikus pártok hagyják el az Országgyűlést, mert jelenlétükkel csak legitimálják a „törvényhozásnak nevezett cirkuszt”. A civil szervezeteknek ugyanakkor be kell látniuk, hogy nem maradhatnak távol a pártoktól, esetleg olyanokkal is együttműködésre kényszerülnek, akikkel amúgy nem szívesen állnának szóba.

Jogállami, társadalmi és morális értelemben is csőd szélén áll az ország – közölte Horváth Aladár. Egyetértett a Political Capital egyik elemzésének megállapításával, amely szerint a válság valójában 2006-ban kezdődött. A roma polgárjogi vezető egy felmérés (Csepeli-Vági 2010) eredményét idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy 2002 és 2009 között tízről 21 százalékra nőtt a szélsőjobboldali eszmékkel rokonszenvezők aránya. Ez a növekedés nemzetközi összehasonlításban is példátlan előretörést jelent.

A demokratikus pártok is a rasszista szavazók foglyai – állította Horváth Aladár. A Tárki decemberi vizsgálata szerint a magyar lakosság 63 százaléka genetikai okokkal magyarázza a romák bűnözési hajlandóságát: a jobbikosok 79 százaléka részben vagy teljes mértékben egyetért azzal, hogy a „cigányoknak vérükben van a bűnözés”. A fideszes szavazók 60 százaléka, a szocialisták támogatóinak 61 százaléka gondolkodik így. Az LMP-sek a legkevésbé előítéletesek, de az arány még náluk is eléri a 49 százalékot.

A 2002–2010 közötti kormányoknak komoly felelősségük van abban, hogy idáig jutottunk. „Ez a baloldal megérdemelte magának ezt a Fideszt” – vélekedett Horváth Aladár, megjegyezve, hogy a Szonda-Ipsos felmérése szerint a romák mintegy 80 százaléka a Fideszre szavazott.


Keserves csalódás következett. A polgárjogi mozgalom vezetője hosszan sorolta a fideszes kormánynak azokat a gazdasági, oktatási és szociális intézkedéseit, amelyek – a jogállam lebontásával párhuzamosan – végképp reménytelen helyzetbe sodorták a szegényeket.
A falusi „rezervátumokban” és a városi gettókban Horváth Aladár becslése szerint 300 ezer „másod-harmadgenerációs munkanélküli, fizikailag, mentálisan lepusztult” roma a „haláltusáját vívja”, és hasonló sorban él mintegy 600-700 ezer nem cigány ember is. „Éheznek, fáznak, szenvednek a betegségektől, mert kenyérre sincs pénz, nemhogy gyógyszerre.”


A Polgárjogi Mozgalom a Köztársaságért szeretné megakadályozni, hogy a cigánytelepeken lázadást szüljön a társadalmi elégedetlenség. Mert akkor – mondta Horváth Aladár – a különféle paramilitáris szervezetek „felhatalmazva éreznék magukat arra, hogy lecsapjanak ránk”.