A vezetői képességek nem függnek a származástól – bizonyíték erre az a roma polgármester, aki egy vegyes lakosságú falut virágoztatott fel, tett élhető településsé az ezredforduló utáni Magyarországon
Baranyába igyekszünk, egy festői kis faluba, Cserdibe. A 411 lelkes, ősrégi település két utcából áll, amit romák és magyarok laknak vegyesen. Régebben tipikus hazai falu volt Cserdi: etnikai feszültségekkel terhes, ahol mindennapos volt a lopás, garázdaság, uzsora, játékgépezés, elhanyagoltság. Csak az egyenruhás masírozás hiányzott az összképhez. De mindez már a múlté. Hosszú út után, lepusztult, bánatos külsejű kistelepüléseken áthaladva jutunk el a barátságos, rendezett külsejű falucskába. A lankás, dimbes-dombos mesebeli tájjal körülölelt Cserdinek roma polgármestere van, még nincs 40 éves, de már másodjára választották meg a falu vezetőjének. Sikerült élhető helyet teremtenie, kibékíteni az ellentéteket, munkára fogni az embereket, s mindez rányomja a bélyegét a helység felújított arculatára is.
Beszélgetnek
„A 80-90 százalékos munkanélküliséget az elmúlt évek alatt sikerült 15-20 százalékra levinnünk. A lakosságnak csak a fele cigány, de a legtöbb problémát ők okozták a településen. 2005-ben 170 betörésünk volt, ma az a probléma, ha elvisznek egy fürt szőlőt” – meséli Bogdán László polgármester, aki cigány lecsóval, terített asztallal vár minket az irodájában. 2002-től alpolgármester volt, 2006 óta polgármester. Kezdetben összeült a környékbeli potentátokkal, és elkezdtek azon agyalni, hogyan lehetne az áldatlan helyzetet megváltoztatni, a cigányságból a pozitívumot kihozni. Ezek a közös beszélgetések idővel rendszeres lakossági fórumokká terebélyesedtek. Bogdán László szerint ez volt a változás alapja, s a nyílt párbeszéd további kiszélesítése a jövő, amibe idővel a Jobbik bevonását is tervezi. Tabuk nélkül beszélgettek, csupa érzékeny témáról: cigánybűnözésről, segélyezésről, uzsoráról, munkanélküliségről, a megélhetési gyerekgyárról, fogamzásgátlásról.
"A lakosságnak csak a fele cigány, de a legtöbb problémát ők okozták a településen. 2005-ben 170 betörésünk volt, ma az a probléma, ha elvisznek egy fürt szőlőt" - mondja Bogdán László polgármester.
„Eljutottunk odáig, hogy az elmúlt 5 évben 3 gyerek született évente – nemcsak cigány szülőktől. Előtte évi 8-9 baba volt a faluátlag, de olyan családokban, ahol eleve sok gyermek volt. Ha elcigányosodik egy település, az egyenlő a teljes lecsúszással. Majd ha lesz a cigányságnak egy erős polgársága, az más helyzet lesz, de attól még messze vagyunk” - állítja Bogdán László. Szerinte ezekről a kérdésekről a cigányoknak is őszintén kell beszélniük egymással, amiben kétségtelenül sokat segít az, ha a vezető roma, de amúgy a vezetői kvalitások nem függnek a származástól.
Dolgoznak
„Elkezdtünk dolgozni. Bérmunkákat hajtottunk fel, a falu fejlesztése is állandó munkalehetőségeket ad, mindent a helyiek csinálnak. Mi nem akarunk inaktívak lenni. Nálunk régóta nincs olyan, hogy valaki bejön, és ingyen segélyt kap, mindenkinek találunk munkát. Hiszen csak azért, mert valaki felelősen él, és nem vállal sok gyereket, nem kerülhet hátrányba a megélhetési gyerekvállalókkal szemben” – szögezi le a cigány polgármester, aki maga vezetett be olyan szabályokat, amiket magyar vezető esetén rasszizmusnak bélyegeznének. Idénymunkákra szerződnek, most nyáron 1000 hektar földet kapáltak meg 20 közmunkással, de olyan sok volt a munka, hogy diákok, nyugdíjasok segítségével tudták csak befejezni. „Nem a 14 millió forint bevétel volt a legnagyobb dolog az egészben, hanem az, hogy minden nap hajnali 4-kor találkoztunk, és együtt mentünk dolgozni a földekre, ami nagyon összehozta az embereket” – mondja Bogdán László. A polgármester hajnaltól estig kiveszi a részét a közös munkákból, ha kell, ünneplő ruhában kiássa a sáros árkot. Utána szó nélkül ásnak a többiek is.
A szezonális munkák mellett arra is törekszenek, hogy maguk termeljék meg az alap élelmiszereiket: 40 hektár földön gazdálkodnak, krumplit, hagymát termesztenek, van 25 szabadtartású mangalicájuk is. A fölösleget kedvezményesen értékesítik más településeknek, illetve osztanak a rászorulóknak. Pénzt nem adnak, a pénzért meg kell dolgozni. „Volt itt hagyománya a földművelésnek?” – kérdezzük. „Nem, de most már van – hangzik a felelet. – Utánanézünk, mit hogyan kell termeszteni, és megcsináljuk.” Saját kezűleg építettek két boltot, a zöldséges üzletüket Czomba Sándor államtitkár nyitotta meg. A fakitermelés hagyományos profilja volt a településnek. Ma megint 15 hektaros erdőjük van, és a szőlőkultúrát is felelevenítik. A falu fejlesztése is állandó munkát ad: 100 házból 50-et már felújítottak, és 9 fürdőszobát építettek meg olyan házakban, ahol eddig csak lavór volt.
A polgármester újabb és újabb földeket és munkalehetőségeket szerez, két munkatársával uniós pályázatokat ír, mindezek eredményeként az önkormányzat deficitmentesen működik, adósságuk nincs. Elkerülendő az uzsorát, szükséghelyzetben az önkormányzati krízisalapból kamatmentes hitelt adnak a helyieknek – más kérdés, hogy a polgármester, ha úgy adódik, a szemetesüket is kiborítja, hogy megnézze, mire költötték a támogatást. A játékgépeket régen leszereltette, a kocsmát bezáratta.
Váltanak
Álldogálunk az utcán a míves haranglábnál, böngésszük a réztáblába vésett Tízparancsolatot. A harangláb körül a díszburkolaton a 12 apostol nevével ékesített csillagokat tapossuk. „Mint a sztárok nevei Hollywoodban, én készítettem őket” – büszkélkedik a polgármester, aki szerint a munka és a vallás jelentik a közösség összetartó erejét. A felújított temetővel átellenben szép játszótér és korszerű focipálya, a napfényes délutánon fiúk rúgják a labdát, invitálásukra a polgármester is beáll a játékba.
Röviddel később szokványos kocsmai összeszólalkozás tanúi leszünk, ám a cigány és magyar csoport konfliktusa a zene ritmusára oldódni kezd, és közös táncban teljesedik ki. Az Egyensúly című darabot látjuk, melyet helybéli gyerekek játszanak el nekünk megmosolyogtatóan felnőttesen a 160 négyzetméteres kultúrteremben, amelyet a falubeliek sajátkezűleg építettek hozzá a hivatalhoz. Bogdán László darabjával 22 faluban és a magyar televízióban is szerepeltek már a gyerekek, köztük a falu kitűnő cigány tanulója is.
„Szemléletformálásra van szükség, s ezt a gyerekeken keresztül lehet elindítani” – vélekedik a vezető. Szerinte az emberek a médiából alkotnak képet a cigányságról, a Mónika- és Balázs- showból, ahol számtalan Győzike pár ezer forintért hajlandó hülyét csinálni magából. „Az a feltett szándékom, hogy ezeket a sztereotípiákat, amelyek a cigányokban is élnek, leromboljuk. Nem kell nekünk a más nyomorúságát felvennünk! Felnőttoktatást indítottunk, idős asszonyok elvégzik a 8 általánost, meglett emberek szakmát szereznek, és helyben munkát kapnak. Szakítani kell a rossz tradíciókkal, lehet máshogyan is élni” – fejtegeti a polgármester.
„Kezdetben úgy jártam-keltem, hogy mindenhol felszedtem a szemetet. Ez nem sváb település, itt az igényességet nagyon mélyről kellett előhívni. Eldöntöttük, hogy nem várunk külső segítségre, hanem magunk akarjuk orvosolni a problémáinkat. Ha mi nem teszünk meg mindent a helyzetünk megváltoztatásáért, akkor az nem fog változni” – állítja Bogdán.
A cserdi modellt alkalmazni lehetne más településeken is, de olyan ez az ország, hogy egyrészt a kemény munkával elért siker az egyivásúakból irigységet vált ki, másrészt a siker szelét előbb-utóbb a politikai érdekeltségek is be akarják fogni a maguk vitorlájába.
„Első sorban a hozzáállás változott meg Cserdiben mind a fiatalok, mind az idősebbek részéről, ehhez kellett egy vezető, aki nem csak perspektívát ad, hanem ért a nyelvükön is. Ezért magukénak érzik a munkát, a polgármestert és a falut is. Jelenleg a fiataloknak eszük ágában sincs elmenni, mert itt jól érzik magukat” - mondja egy fiatalember, bekapcsolódva a beszélgetésbe.
Küzdenek
Bogdán László elismeri, hogy egy 400 lelkes faluban, ahol mindenki ismer mindenkit, könnyebb rendet tartani, mint egy városban, ahol a vezető sokkal személytelenebb. Ugyanakkor a számonkérés is erősebb egy kis közösségben. A polgármester, aki 20 évig dolgozott gyártási igazgatóként egy multinacionális cégnél, és munkája révén egész Európát bejárva problémamegoldó kommunikációs tréninget is végzett külföldön, közben kampánytanácsadóként is tevékenykedett a hazai politikában, úgy látja, egyértelműen meghatározó a vezetők felelőssége abban, hogy az emberi sokféleség közepette egyensúly vagy éppen megosztás jön létre.
Sokakban felmerült, hogy a cserdi modellt alkalmazni lehetne más településeken is, de olyan ez az ország, hogy egyrészt a kemény munkával elért siker az egyivásúakból irigységet és elutasítást vált ki, másrészt a siker szelét előbb-utóbb a politikai érdekeltségek is be akarják fogni a maguk vitorlájába. A cserdi vezető szavaiból kitetszik: ügyesen kell manőverezni ahhoz, hogy az ember ne engedje tönkretenni azt, amiben rengeteg munkája fekszik, azaz ne váljon mások szekértolójává, ugyanakkor ellenségeket se szerezzen magának – hogy nyugodtan csinálhassa a maga dolgát.
2008-ban építettek Cserdiben egy hidat a társadalmi szakadék jelképes áthidalása végett. „Nem csak a cigányok és a magyarok között, hanem a cigányok között is be kell temetni az árkot” – jegyzi meg Bogdán László. Az OCÖ vezetése máig nem tette tiszteletét náluk. Széthúzás, gyűlölködés van a cigányok között is. Például a beások között egyre több az értelmiségi, a lováriak között viszont sok a kereskedő, és több a pénz is, ami óriási feszültségeket szül. Mert akkor ki diktáljon?
Bogdán szerint a politikai korrektség eszméje nem működik, mivel az elfogadás nem megy parancsszóra, a cigányságnak a harcos liberalizmus ártott talán a legtöbbet. A pozitív diszkrimináció csak olaj a tűzre, inkább egyenlő esélyek, valódi teljesítmények kellenek. A cigányok aktuális helyzete is indokolta, hogy Bogdán László megalkotta a holokauszt emlékművet - mementóul mindenfajta előítélettel szemben. Érintettekben nincs hiány: a falubeliek 100 fős csoportja Auswitzba is ellátogatott. Az emlékmű ott látható az Európa-térképes domborművel együtt, átellenben a polgármesteri hivatallal. Elvégre mi is Európa részei vagyunk – még ha e felől némi kételyek motoszkálnak is bennünk.
Nemrég a kereskedelmi média Cserdi horror címmel hozta a hírt, miszerint Cserdiben cigánybűnözés van: a szőlőhegyen brutálisan meggyilkoltak egy férfit. A híradásokból kimaradt, hogy az áldozat roma volt, az elkövetők pedig magyarok, ráadásul nem is helybéliekről volt szó. Mégis a cserdiekkel vitetik el a balhét, akiket magában is megrázott a dolog. Az esetet megelőzte a polgármester meghurcolása: a pécsi Elkoteq-től egy lopási ügy miatt őt bocsátották el 2010 nyarán, pere még javában tart, a cég közben csődbe ment, a média azonban kész tényként kezelte az ügyet.
Terveznek
Mindezek ellenére az önkormányzati választásokon ismét bizalmat szavaztak neki a helyiek. „Erős ellenszélben lehet valóban hatékonynak lenni, a legtöbbet kihozni magunkból” – vélekedik a polgármester, aki grandiózus tervekben gondolkodik: Európában egyedülálló roma skanzent tervez Cserdibe, egy igazi cigány kulturális központot. Az 500 milliós projekt elindításához szükséges pénz megvan, a részletes tervek is készen állnak.
„Megrázzuk magunkat, és megépítjük ezeket a házakat, igazából nem ez a nagy dolog, hanem amit melléteszünk” – mondja Bogdán László. A gyönyörű természeti környezet adottságait kihasználva, a cigány történetiség, gasztronómia, parasztházak, ekhós szekerek, tábortűz, roma fesztiválok vonzerejére építve a helyi idegenforgalom felpezsdítése is cél. Az egész koncepció a kultúra általi közeledésre, az elfogadásra épül, a programot számos roma művész, értelmiségi támogatja.
HETEK/Makki Marie-Rose/Jankovics Tímea
