Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) fővárosi, Dohány utcai székházában a hat halálos áldozatot követelő támadássorozat első áldozatainak évfordulóján emléktáblát avattak.

Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) fővárosi, Dohány utcai székházában a hat halálos áldozatot követelő támadássorozat első áldozatainak évfordulóján emléktáblát avattak. Történt mindez annak emlékére, hogy egy évvel ezelőtt, november 3-án gyilkoltak meg a Borsod megyei Nagycsécsen egy testvérpárt, és a romák elleni támadássorozatnak ők voltak az első halálos áldozatai. Ez a napot országos roma gyásznappá, az emlékezés napjává nyilvánította a roma érdekképviselet.

A megemlékezés kezdetén egy hat perces filmmel idézték fel a másfél évvel ezelőtt kezdődött támadássorozatot: tavaly július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon történt támadás romák ellen.

November 3-ára virradóra a Borsod megyei Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két házra, a támadásban egy 43 éves férfi és testvére, egy 40 éves nő meghalt.

December 15-én Alsózsolcán egy férfit lőfegyverrel életveszélyesen megsebesítettek.

Az idén február 23-án Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd a tűz elől menekülő 27 éves apát és ötéves kisfiát agyonlőtték, 6 éves kislányukat súlyosan megsebesítették.

Április 22-én Tiszalökön agyonlőttek egy férfit, majd augusztus 3-ára virradóra Kislétán egy anyát öltek meg sörétes fegyverrel, 13 éves lányát életveszélyesen megsebesítették.

A rendőrség augusztus 21-én Debrecenben egy szórakozóhelyen fogta el a támadássorozat négy feltételezett elkövetőjét, a bíróság előzetes letartóztatásba helyezte őket.

Bár az országos emléknapra az OCÖ meghívta a közjogi méltóságokat, a parlamenti pártok frakcióvezetőt, képviselőit, a roma származású országgyűlési képviselőket, de a rendezvényen egyikük sem jelent meg, és senki nem képviselte őket, maguk helyett nem delegáltak egy lelket sem. Bizonyára addig, amíg a tragédia hírértékként számított, érdemesebb, és kifizetődőbb volt megszólalni, nyilatkozni. Most már "ciki" közösen fejet hajtani, mert csak apró híradásban és nem vezető hírként számol be a sajtó az eseményről, és addig, amíg a kormányt képviselve miniszterek, államtitkárok koszorúval, álkönnyekkel jelentek meg a ravatal, a népszerűségük is nőhetett. Egyedül Teleki László romaügyi miniszterelnöki megbízottban mutatkozott némi becsület: tekintettel az országgyűlésben végzett pótolhatatlan feladatára, (maratoni szavazás a költségvetésről) legalább arra vette a fáradtságot, hogy levélben fejezte ki együttérzését a hozzátartozóknak, és emlékeztessen a hónapokon át tartó félelemre és borzalmakra.

A megemlékezésen Zsákné Asztalos Emőke, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi főosztályának főigazgató-helyettese, aki a kormányt, a pártot, a közjogi méltóságokat és önmagát is képviselte, beszédében úgy fogalmazott: a cigányság, amit kutatások is bizonyítanak, ma is a legelnyomottabb népcsoporthoz tartoznak, a szélsőjobb pedig a romákkal szembeni sztereotípiákra, a cigányellenességre építve akar bejutni a parlamentbe. Hozzátette: félő, hogy a romák elleni támadások szaporodni fognak, de az ilyen jellegű megnyilvánulások ellen a legszigorúbban fel kell lépni, etnikai hovatartozása vagy más meggyőződése miatt támadás senkit nem érhet, de ugyanakkor az egész országot sem lehet lerasszistázni - jegyezte meg.

Véleménye szerint a romakérdéssel páneurópai szinten kell foglalkozni, nem szabad engedni, hogy a gyűlölet jellemezze Magyarországot. Megemlítette, hogy a kormány és az országgyűlés többször foglalkozott a romákat ért támadásokkal. Kijelentette: az elfogott gyanúsítottaknak egyénileg kell felelniük tettükért.

Kállai Katalin, az oktatási tárca osztályvezetőjeként közös összefogást sürgetet a roma vezetők és a társadalom tagjai között. Arról beszélt, hogy a fájdalom és agyász rá kell hogy ébressze az embereket, hogy csak közösen lehet építeni, a kormány segítségét kihasználva, az ellenzék jó szándékú figyelmezetéseit meghallgatva pártpolitika felé helyezve kell segíteni a romák élethelyzetének javítását.

Makai István, a Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke azt mondta, nemcsak a romáknak, az egész országnak emlékeznie kell november 3-ra, hogy ne fordulhasson elő hasonló eset soha többé. Megbocsátani lehet, de feledni nem - jelentette ki.

Mohácsi Viktória, volt európai parlamenti képviselő arról beszélt, az utóbbi két évben 74 romák elleni támadást regisztrált az általa létrehozott Mozgalom a Deszegregációért Alapítvány, és véleményes szerint az előzetes letartóztatásba került négy feltételezett elkövetőnek vannak társ tettesei, akiket el kell fogni. Hozzátette, ha valóban minden lehetséges gyanúsítottat elfogtak, akkor szeptemberben Kiskunlacházán hasonló körülmények között hogyan történhetett újabb Molotov-koktélos támadás?

Felidézte, hogy Tatárszentgyörgyön fél nap kellet ahhoz, hogy meggyőzzék a hatóságokat, hogy nem szabálytalan áramvételezés miatt keletkezett tűz miatt gyulladt ki a családi ház és nem füstmérgezés, hanem sörétes fegyver okozta az ötéves Csorba Robika és 27 éves édesapja halálát. A rendőrség annak ellenére, hogy 3 percre állomásoznak, 40 perc múlva érte ki, a mentők másfél óra múlva értek a helyszínre, a tűzoltók pedig balesetnek állították be a tragédiát - emlékezetett. A felelősségre vonásuk állítólag megtörtént, de ma sem tudni, milyen büntetést kaptak, ha kaptak egyáltalán - fűzte hozzá.

Feltette a kérdés, a titkosszolgálatoknak milyen szerepük lehetett az ügyben, ha az állítólagos megfigyelések ellenére éppen akkor álltak le az egyik gyanúsított megfigyelésével, amikor fegyvervásárlásba kezdett, ha segítették a nyomozást, miért nem akadályozták meg a gyilkosságokat?

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke felidézte: 1944 október 28 és november 3 között a nácik országos cigány razziát tartottak, és összegyűjtötték a komáromi várba a cigányokat, ahonnan bevagonírozva indították őket a megsemmisítő táborokba. November 3. ezért is fontos dátum a cigányság életében, mert az akkori történetek mára testközelbe kerültek.

A Mohácsi Viktória által feltett kérdésekre utalva azt mondta, egyértelmű válaszokat kell adni, mert a hatóságok akkor, Tatárszentgyörgyön csődöt mondtak, a legfinomabban fogalmazva is szakmaiatlanul jártak el, de vajon elhiszik -e a hozzátartozók, hogy mindez véletlen? Véletlen, hogy három hatóság egybehangzóan balesetet vizionál egy gyilkossági ügyben?

Vajon az áldozatok nem annak a 20 éves, lepusztuló jogállam, a gazdaság és társadalom lezüllésének a következményei, amelynek az elszenvedői, a részei és elkövetői vagyunk - tette fel a kérdést. "Felelősek vagyunk mindannyian, mert nem embereink, hanem a hatalom között voltunk, nem voltunk elég erősek és bátrak, hogy közéjük menjünk" - monda a roma vezető, hozzátéve, "akkor lesz változás, ha képesek leszünk egy erkölcsi megtisztulásra, ha megfogjuk és nem engedjük el egymás kezét".

Felidézte, hogy a '90-es évek elején a bőrfejű támadások után sem politikai sem társadalmi erő nem volt, hogy leküzdjék a szélsőségeket, és megfelelő válaszokat adjanak.

Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke azt mondta, november 3-án nemcsak a roma áldozatokra, hanem az erőszak minden áldozatára, (Olaszliszka, Veszprém, Kiskunlacháza) emlékezni kell, szorosabb köteléket kell fűzni roma és nem roma emberek, szervezetek között.

Az elkövetkezendő éveknek a békés együttélésről, az ország építéséről kell szólnia, és ebben a cigányságnak is jelentős szerepet kell kapnia - mondta a roma politikus. Megemlítette, hogy a cigányságnak most tüzelőre és kenyérre van szüksége, és ehhez munkát kel biztosítani, hogy a romák önmaguknak mindezt megteremthessék. A közmunkát a jelenlegi formájában nem lehet tovább folytatni, be kell vonni a roma szervezeteket, a kisebbségi önkormányzatokat, meg kell gátolni, hogy a polgármesterek, a helyi kiskirályok kénye kedve szerint alakuljon a cigányság sorsa - jelentette ki.

Arra kérte a rendőri vezetőket, hogy a hatályos jog eszközeivel lépjen fel a vidéken egyre szaporodó gárdavonulásokkal szemben, mert a feloszlatott szervezet menetelései újabb félelmet, a szélsőségeknek pedig táptalajt ad a romákkal szembeni erőszakra.

A közelgő választásokra utalva ara kérte a roma vezetőket, ha egy-egy párt lekötelezettjei is maradnak, ne feledjék el honnan jöttek, a roma népcsoport pedig majd döntsön saját belátása szerint, de ne hagyja, hogy árucikknek tekintsék a szavazatáért.

Daróczi Ágnes, a Phralipe elnökhelyettese a márványtábla leleplezése előtt mondott beszédében úgy fogalmazott: a áldozatok a sír mélyéről kérdezik, hogy jutott ide Magyarország? A pártoktól, az országgyűlési képviselőktől, a kormánytól, minden állampolgártól kérdezik hogyan szakadhatott ketté az ország, miért lettek ellenségekké kikiáltva ők, és az egész cigányság?

A cigányok láthatatlanok a politika számára, ha fejlesztésükről, támogatásukról van szó, de láthatóak, ha munkát keresnek és nem kapnak, még ha végzettségük meg is lenne hozzá. Láthatatóak az iskolákban, amikor elkülönítve tanítják őket, ha orvoshoz menek és nem kapnak ugyanolyan színvonalú ellátást mit a nem cigányok.

Mennyi a felelőssége ebben a cigány vezetőknek, akik 12 éve az MSZP-SZDSZ-Fidesz kormányok közelében tevékenykedtek, kikben bízhatunk, milyen lesz az ország, ha így megyünk tovább? - fogalmazott Daróczi Ágnes. A jogot nem adják, kikövetelik, de a romák, az egyszerű emberek tisztában vannak-e ezzel - tete fel a kélrdést.

Megjegyezte, egész Európában nem épült annyi kövezett dísztér, szökőkút mint Magyarországon, és ebből a pénzből hány munkahelyet lehetett volna teremteni, megtartani, hány cigány telepet lehetet volna felszámolni?

Ere választ akkor kapunk, ha megkérdezzük a sorsunkat gondozó politikusokat és önmagunkat - zárta beszédét, majd fejet hajtott az áldozatok emléke előtt.

A Farkas Antal OCÖ elnökhelyettes tervei alapján készült emléktábla előtt a megyei roma vezetőkkel közösen a résztvevők koszorúkat helyeztek el, és gyertyát, mécseseket gyújtottak a roma mártírok emlékére.

Az áldozatok tiszteletére emelt fekete márványból készült emléktáblára az áldozatok neveit és a haláluk napját vésték fel.

Nagy József élt 43 évet
Nagy Tiborné élt 40 évet
Csorba Róbert élt 27 évet
Csorba Robika élt 5 évet
Kóka Jenő élt 53 évet
Balogh Mária élt 45 évet

Az OCÖ székházában ezentúl minden nap friss virág és égő gyertya emlékezet majd az ártatlanul meggyilkoltakra - mondta a kezdeményezés ötletgazdája, Farkas Antal. Emléküket kegyelettel őrizzük.