Django Reinhardt
Django Reinhardt (Charleroi, 1910. január 23. – Samois Sur Sein, 1953. május 16.) roma származású dzsessz-gitáros, az európai dzsessz kiemelkedő alakja, műfajteremtő újítója.
Jean-Baptiste Reinhardt, cigány nevén Django, 1910. január 23-án született egy lakókocsiban Charleroi városában, Belgiumban. Édesanyja, La Bella Laurence egy mánus-szinti komikusokból és zenészekből álló vándor társulatnak volt a tagja. Később Franciaországban, Nizzában, Olaszországban, Algériában majd ismét Franciaországban, Párizs mellett éltek. Django hegedűn, bendzsón és gitáron is megtanult játszani. Kezdetben éjszakai bárokban, kávéházakban zenélt, gyakran lépett fel a "des Auvergnats" nevű helyen, ahol az azonos nevű tartomány hagyományos zenéjét játszották, mely a musette alapja lett. Django tehetségét korán felfedezték, így egyre ismertebb és elismertebb lett úgy a közönség, mint a többi mánus zenész körében. Tizennyolc éves korában, 1928-ban súlyos tragédia érte. Egy szerencsétlen véletlen miatt kigyulladt és leégett a lakókocsijuk, amiben éltek. Õ és akkori felesége, Bella ki tudtak menekülni, de Django jobb oldala teljesen megégett, lábát amputálni is akarták, de nem egyezett bele. Ugyancsak megsérült a bal keze is, kisujját és gyűrűsujját nem tudta többé mozgatni. Egy szanatóriumba került, ahol tizennyolc hónapig lábadozott. Ott ismét elkezdett gitározni, és kifejlesztett egy olyan játékmódot amellyel a sérülése ellenére virtuózan tudott játszani. Pályafutásában az 1934-es év mérföldkőnek bizonyult: ekkor ismerkedett meg Stéphane Grappellivel, akivel megalakították a híres Quintette du Hot Club de France-t. Az együttes tagjai: Stephané Grappelli - hegedű, Django Reinhardt - szólógitár, Joseph "Nin-Nin" Reinhardt (Django öccse) és Roger Chapu - ritmusgitár, valamint Louis Vola - nagybőgő. A zenekarnak új hangzásvilágával hamarosan nagy sikert aratott. Kiadták első felvételeiket, melyeket összesen több száz követett. Több kompozíciójuk azóta már a jazz-standardok közé számít. Gyakorlatilag új műfajt teremtettek, ami szinti szving, mánus dzsessz, illetve nevük után "Hot Club-style" néven vált ismertté. 1939-ben egy angliai fellépés-sorozaton érte a zenekart a II. világháború kitörésének híre. Django visszatért Párizsba, míg Stephané maradt Angliában. Ezekben az időkben is több felvételt készített Hubert Rostaing klarinétossal. Õ maga ekkor váltott elektromos gitárra. A quintett tagjai szerencsésen elkerülték a koncentrációs tábort, pedig sok társukat deportálták ezekben az időkben. A háború után visszatért Angliából Grappelli és ismét együtt folytatták a zenélést, egészen Django 1951-es visszavonulásáig. Django Samois Sur Sein-ben vett házat és telepedett le 1951-ben. Itt érte a halál 1953 május 16-án. Fia Babik ekkor még csak tíz éves volt, később apja nyomdokain ő is zenész lett. Django emlékére Samois Sur Sein-ben minden évbe dszessz-fesztivált szerveznek, ezzel is tisztelegve emléke előtt. Diszkográfia: 1945 Paris 1945 1947 Ellingtonia 1949 Djangology 1951 Django Reinhardt and the Hot Club Quintet 1951 At Club St. Germain 1953 Django Reinhardt et Ses Rythmes
