Bogdán Árpád

Bogdán Árpád (rendező, forgatókönyvíró, színész) 1976. június 13-án született, Nagykanizsán. Kétévesen állami gondozásba került, és 24 éves koráig a Balatonberényi Nevelőotthonban nevelkedett. 1991-től három éven keresztül elektrotechnikát tanult, de iskoláját nem fejezte be, hanem a budapesti Arany János Színistúdió növendéke lett. Később beiratkozott a Wesley János Lelkészképző Főiskolára szociális munkás szakra, jelenleg Pécsett romológia-pedagógia szakos hallgató.

Bogdán Árpád a színház mellett írással is foglalkozik, de verseiből csak nagyon keveset publikál. Saját bevallása szerint nem ír sokat, „eltűnt belőle a locsogó kamasz hevület”. Inkább kevés számú, de sűrű, tömör, tartalmas írásokban fejezi ki magát.   A színházon és az íráson kívül festészettel is foglalkozik, művészetét így jellemzi: „Ha valahova sorolhatnám magam, az egyértelműen a naiv kategória lenne. Elsősorban a színek és formák mögött megbújó érzelmek kifejezése és a vonalas ábrázolásban megmutatkozó lehetőségek izgatnak. Ha egy tekintetbe bele tudok csempészni egy kis szomorúságot, akkor már úgy érzem többet értem el, mint a realisztikus ábrázolás görcsösségével.”   2002-ben a Stúdió K-ban elindította nagysikerű József Attila-estjét, melynek ő maga volt a dramaturgja, rendezője és főszereplője. Egy monodrámát vitt színre, mely József Attila utolsó hónapjainak egyetlen mozzanatára koncentrál: a Flórával való kapcsolatára. Ezt versekkel, prózákkal, tanulmányokkal és Flórával való levelezéseinek felhasználásával tette élővé úgy, hogy közben archív, állami gondozottakról készült filmrészleteket illetve direkt erre a célra készített képsorokat vetített. Az előadás így olyan volt, „mintha a költő tarkójához egy filmvetítőt csatlakoztattak volna”, és a vásznon megjelentek a gondolatai, hallucinációi, Flóra iránti vágyai, félelmei és a város, amiben élt. A háttérben vetített film Győri Márk operatőrhallgató segítségével készült el.   A József Attila-est új lehetőségeket nyitott számára: hozzáfogott megírni élete első forgatókönyvét. Két rövidfilm után megszületett első mozifilmje, a Boldog új élet, melynek forgatókönyvírója és rendezője is egyben. Bár a film nagyrészt saját tapasztalataira, élményeire épül, Bogdán szerint mégsem tekinthető önéletrajzi filmnek.   Az film 2007 februárjában elnyerte a 38. Magyar Filmszemle legjobb első rendezőjének járó Simó Sándor-díjat, később pedig a berlini filmfesztiválon elismerő oklevelet kapott. A film azóta számos fesztiválon szerepelt, többek között Karlovy Vary, Galway, Rio de Janeiro, Reykjavik, Varsó és Sevilla nemzetközi seregszemléin. Majd novemberben a genfi Cinema Tout Ecran audiovizuális fesztiválon jutalmazták a legjobb rendezőnek járó Reflet d’Or díjjal. A Baltic Event koprodukciós marketen (2010) Bogdán Árpád magyar rendező és Sipos Gábor, a Laokoon Filmcsoport producerének terve nyerte a legjobb projektnek járó díjat a Halottlátók (The Necromancer) thrillerrel.