Verebes József (Mágus )mesteredző
Verebes József ( Budapest , 1941 . március 23. – Budapest , 2016 . március 13. [3] ) magyar labdarúgó, edző, mesteredző . Az 1980-as évek elejének győri aranycsapatának a vezetőedzője volt. Edzőként bajnok volt az MTK-VM-mel, később a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt.
Pályafutása Játékosként Ferencváros egyik legszegényebb részén nőtt fel, ahol a többi hasonló társával a labdarúgás volt az egyetlen szórakozásuk. Együtt játszott Farkas Jánossal és Sipos Ferenccel, akik később híres válogatott labdarúgók lettek. 1952-ben Verebes is a Bp. Kinizsi (FTC) igazolt labdarúgója lett. 1961-ben három mérkőzésen az élvonalban is szerepelt. 1962-ben elhagyta a Ferencvárost és egy idényt az Oroszlányi Bányászban játszott. A következő évtől ismét a fővárosba igazolt. 1964-ig a BVSC labdarúgója volt, 1965-ös és 1966-os idényben a Ganz-Mávag, 1967 és 1970 között a Budafoki MTE csapatában szerepelt. Az aktív labdarúgást a Középítők csapatában fejezte be 1971-ben. Edzőként Visszavonulása után először a budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalat sportszervezője lett. 1978-ban a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet szerzett (labdarúgó szakedző). 1977 és 1978 között az MLSZ játékvezető edzője volt. 1978-1979-ben a másodosztály Kecskeméti SC vezetőedzőjeként dolgozott. Egy rövid sülysápi edzői munka után a Videoton vezetőedzője lett. 1981-ben a Rába ETO szerződtette és az itt töltött öt esztendő pályafutásának legsikeresebb időszaka. Első két idényben bajnokok, majd kétszer másodikok, végül harmadikok lettek a bajnokságban. 1982-ben 19 év után lett újra vidéki győztes a labdarúgó bajnokságban és először neki sikerült azt egyszer megvédeni is. Ebben az esztendőben az év edzője lett, Győrben pedig Pro Urbe-díjjal jutalmazták tevékenykedését. A magyar válogatott 1987. április 27-én, Verebes József szövetségi kapitány vezetésével megérkezik a hollandiaiAmszterdam-Schiphol repülőtérre, az Európa-bajnokság selejtezőjére ... 1986-ban átcsábították az akkoriban általában a kiesés ellen küzdő MTK-VM-hez. Itt is sikerült véghez vinnie a győri bravúrt és első idényében, 29 év után újra bajnoki címet szerzett a kék-fehér csapattal. E két páratlan sikerből ered edzői beceneve: Mágus. 1987-től mesteredzői címet kapott. Eközben 1987 januárjától augusztusig a magyar válogatott szövetségi kapitánya is volt. 4 mérkőzésen: 2 győzelem, 1 döntetlen és 1 vereség a mérlege. Az 1988-1989-es idényben a kék-fehérekkel bronzérmesek lettek a bajnokságban. A következő idényben úgy lettek ezüstérmesek, hogy már az utolsó előtti fordulóban is megszerezhették volna a bajnoki címet, amit végül az utolsó fordulóban az Újpesti Dózsa szerzett meg jobb gólkülönbséggel (1 góllal volt jobb!). 1992-ben Kispestre szerződött, ahol 8 mérkőzésen (6 bajnokin) irányította a csapatot és idő előtt távozni kényszerült, majd a csapat Martti Kuusela vezetésével bajnok lett.1993 szeptembere és 1994 júniusa között is szövetségi kapitány volt tíz mérkőzésen át. Egyetlenegy győzelem mellett, két döntetlen és 7 vereség volt a mérlege. Ugyanez időben ismét Győrben dolgozott az ETO-nál, szerényebb eredményekkel, mint korábban: ötödik lett a csapat a bajnokságban. 1996 tavaszán néhány mérkőzés erejéig aVasas edzője volt. 1998-1999-ben ismét a Videoton vezetőedzője lett. 2001-ben UEFA 'A' diplomás edzői oklevelet szerzett, majd Magyarországon az elsők között teszi le a 'Pro'-fokozatot is. 2005-ben a megyei másodosztályban szereplő Diósd szakmai igazgatója lett. 2005-2006-ban televíziós szakkommentátor. 2007-ben Újbuda-Lágymányosi TC-nél szakmai vezetőként tevékenykedett, majd a klub Váccal történő egyesülése után a Vác-Újbuda LTC vezetőedzője lett. 2007. augusztus 20-án a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat) kitüntetésben részesült. 2009 áprilisában a Nagytétény-Erőmű SE BLSZ I. osztályú csapatához került szakmai tanácsadóként, majd vezetőedzőként. Halála 2015. decemberében súlyos tüdőbajt diagnosztizáltak nála, aminek következtében kórosan lefogyott, gyakran alvászavar, légszomj kínozta.[4] 2016. március 13-án, otthonában hunyt el. Sikerei, díjai Edzőként az év labdarúgó edzője: 1982 Pro Urbe-díj (Győr): 1982 Mesteredző: 1987 A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (polgári tagozat): 2007 Rába ETO bajnok: 1981-1982, 1982-1983 2.: 1983-1984, 1984-1985 3.: 1985-1986 MTK-VM bajnok: 1986-1987 2.: 1989-1990 3.: 1988-1989 Kispest-Honvéd bajnok: 1992-1993 (8 mérkőzés) Forrás: Wikipedia "Ilyen cigány hogy meri felvenni a Fradi-mezt?" - megdöbbentő titkok Verebes életéből Edzője kikezdte cigány származása miatt, és ezért távozott a Fradiból. Volt barátja, Mezey György nem ment el a temetésére... A magyar futball egyik meghatározó személyisége volt a gyakran csak a "Mágusként" emlegetett mesteredző, Verebes József, aki tavasszal hunyt el 74 éves korában, és akiről - a most készülő és várhatóan ősszel megjelenő könyv kapcsán - a Trend Fm "Sportexpressz" című műsorában adott interjút a szakvezető lánya, egyben a kötet szerzője, Verebes Krisztina. Több érdekes és sokszor szomorú részlet is kiderült Verebes játékos-pályafutásáról, illetve edzői karrierjéről. Ezekből idézünk az alábbiakban. A Ferencváros utánpótlás-csapatában nevelkedő Verebesnek csak 3 meccsen adatott meg, hogy a felnőtt csapat tagjaként pályára léphessen, nem jött ki edzőjével, Mészáros Józseffel, aki kikezdte cigány származása miatt. - Magyar embernek tartotta magát, nem választotta külön származását, büszke volt arra. A Ferencvárosnál töltött időszakot leszámítva, emiatt sose érte hátrány. Mészáros Dodó, a Fradi akkori edzője kikezdte származása miatt, rendszeresen sértegette. "Ilyen cigány, hogy meri felvenni a Fradi-mezt?". Apu végül a távozás mellett döntött, mindig is sajnálta, hogy nem próbálta kibekkelni ezt az időszakot – mondta Verebes Krisztina. Ahogy elhangzott, miközben játékosai imádták, a sportvezetőkkel, kollégákkal, sajtóval szókimondása, személyisége miatt nehezebben találta meg a hangot. Volt focistái tűzbe mentek volna érte, akiket csak gladiátornak nevezett, és "Színpadra, uraim!" felkiáltással küldött ki a pályára, addig sem Mészöly Kálmánnal, sem Mezey Györggyel nem volt jó viszonyban. Pedig Mezeyvel együtt is fociztak, barátok voltak, a TF-re is együtt jártak. Viszonyuk a kudarcos mexikói világbajnokság után romlott meg, hisz Verebes azon kevesek egyike volt, aki a világeseményt megelőző felkészítés elbaltázott voltára mutatott rá. Hiba volt az Alpokban készülni Mexikóra, déli edzés helyett este kellett volna tréningezni, ezért nem voltak megfelelő erőállapotban a játékosok, hangzott a Mágus kritikája a beszélgetésben elhangzottak szerint. - Mezey ezeken megsértődött, a temetésére el sem jött – mondta a szerző. Verebes öntudatos emberként nem tűrte, hogy a szakmai munkájába beleszóljanak, emiatt távozott még edzői pályája kezdetén Kecskemétről is, mikor a vezetőség mindenbe bele akart szólni, beleértve a csapatösszeállítást is. A Mágus ezt nem tűrte, szitkozódások közepette távozott: "szemét cigánynak, homokosnak” nevezték. "Elintézzük, hogy máshol ne kapjon munkát" - hangzott az üres fenyegetés, azonban fél évvel később már a Videoton kispadján találta magát. Lánya szerint a legnagyobb hibát akkor követte el az édesapja, mikor az olimpiai csapat irányítását hagyta ott. - A sajtó hazugságokkal próbálta aláásni szakmai jelentőségét, nehezen viselte a támadásokat. Szókimondó, újító személyiségét nehezen viselték sok helyen – tette hozzá, majd egy, a Kispesthez fűződő anekdotát is felelevenített. - A 90-es évek végén lehetősége lett volna még a Honvédnál dolgozni. Jött egy külföldi befektető, aki ragaszkodott volna Apuhoz, hogy átvegye a szakmai irányítást, a vezetőség azonban megfúrta ezt, és nem lett semmi az egészből. A szakmai életutat vizsgálva, a mesteredző utolsó másfél évtizede keserűre sikeredett, de a játék iránti szeretete sose hagyott alább. - A kiscsapatoknál is ugyanolyan lelkesedéssel dolgozott. Imádta a győri öregfiúknál töltött időszakot. A város mindig is szíve csücske volt, nagyon megviselte a Questor-botrány kapcsán a csapat széthullása – mesélt a hamarosan megjelenő Verebes-könyv szerzője. SZERZÕ: CSAKFOCI.HU
